|
Napkollektor A napkollektor a nap energiájából hőenergiát állít elő, amit tavasztól őszig medencék fűtésére-temperálására, használati melegvíz készítésre és fűtés rásegítésre lehet használni. Medencék esetében a víz temperálására nyáron azért van szükség, mert az elpárolgás ill. kifröccsenés útján elveszett víznek nem csak mennyisége, hanem hőtartalma is van, amihez hozzáadódik a párolgás során létrejövő hőelvonás, ami szintén a medencében maradó vízmennyiséget hűti. Mivel a pótvíz igényt hidegvízből lehet csak fedezni, mindenképpen elő kell melegíteni, hogy a medencevíz hőfoka ne változzon. A legjobb hatásfokú, leggyorsabban megtérülő napkollektoros rendszer, a medencefűtő rendszer. Egy megfelelően méretezett napkollektoros rendszer a teljes használati melegvíz készítést fedezni tudja májustól szeptemberig. Napkollektoros használati melegvíz készítő rendszerekre általánosságban igaz, hogy minél nagyobb rendszerről van szó, annál gazdaságosabb megépíthető, annál gyorsabb megtérülés várható. Napkollektor segítségével egy épület teljes fűtése nem valósítható meg, azonban számottevő energiát lehet vele termelni, a fűtési primer (gáz) energiafelhasználást lehet csökkenteni. Áprilisban és októberben a fűtési energia 100%-ban fedezhető, de a hidegebb téli hónapokban, derűs napokon érezhető mennyiségű fűtésrásegítés valósítható meg napkollektorok segítségével. Összességében elmondható, hogy a leglassabban megtérülő napkollektoros rendszer a fűtésrásegítő rendszer. Napkollektorok segítségével az éves fűtési energiánk kb. 35%-át lehet megtermelni. A napkollektorok két fő típusa a sík- ill. vákuumcsöves kollektorok. A vákuumcsöves kollektorok hatásfoka valamivel jobb, viszont egységnyi teljesítményhez jóval nagyobb tetőfelületre van szükség, ráadásul a jobb hatásfok az árukban is meglátszik. Kialakításukból adódik, hogy sérülékenyebbek, az időjárás viszontagságainak (pl. jégesőnek) kevésbé képesek ellenállni.
|
|
|||